Aip’art 2018/4

Einstein mondása szerint, ha kipusztulnak a méhek, az emberiségnek csupán négy éve marad. Ezért is fontos, hogy figyeljünk ezekre a hasznos kis rovarokra. A méhek világnapját április 30-án ünnepeljük és ennek okán a FEM3 Café vendége volt Délity Kitti méhész, aki elárulta, hogy miért kiemelkedő a feladatuk.

2018/4.

A természet zamatos aranya

„Minél sötétebb egy méz, annál magasabb az ásványianyag-tartalma, és sosem szabad forró teába keverni, mert elveszíti az értékes összetevőit” – árulja el nekünk a szakma nagy titkait Délity Kitti. A háromgenerációs családi méhészet tagjai azt vallják, hogy a mézkészítés szeretete, a többéves tapasztalat, a kitartás és a természet tisztelete eredményezi, hogy minden évben tiszta fajtamézeket tudnak termelni.

Honnan jött a méhészet ötlete?

Családunkban a méhészkedés több generációra visszavezethető hagyomány. Nagyapám kezdett először méhekkel foglalkozni, és édesapám 17 évesen tőle kapta meg az első méhcsaládját, amelyikhez együtt készítették el kaptárokat is. Nagyapám asztalosmester volt, fiait is annak taníttatta, de édesapámra közben átragadt a méhészet szeretete, ezért a nyolcvanas évek közepén a Zalaapáti Méhésziskolában sikeres szakvizsgát tett, azóta pedig a szüleim főállásban méhészkednek Bács-Kiskun megyében. 

Hogyan kerültél a vállalkozásba?

Pár éve fogalmazódott meg bennem, hogy a méhészkedéssel komolyabban szeretnék foglalkozni. Elvégeztem egy OKJ-s méhészképzést, melyen átfogó ismeretet kaptam méhbiológiából és növénytanból, de persze a legtöbb gyakorlati dolgot a szüleimtől tanulhatom, igyekszem is részt venni a méhek körüli munkálatokban. A szakmai tudás megszerzése az értékesítés során hatalmas segítség. Textiltervezőként diplomáztam, a kreativitás nem állt távol tőlem ezért másik arculatot álmodtam meg a mézeknek. Az új csomagolás kialakításánál elsődleges szempont volt az egyszerűség. Szerettem volna kilépni a termelői, kézműves jellegből, és egy friss, elegáns termékcsomagolást megalkotni. Ennek kivitelezésében egyik kedves barátnőm volt segítségemre. 

Mit kell tudnunk a mézeitekről?

Telephelyünk Bács-Kiskun megyében van, de vándorméhészetünk a növények virágzását követve lehetővé teszi a különböző fajtamézek gyűjtését. Kínálatunkban szerepel az akác, a hárs, a selyemfű, a vegyes virág, a repce, a galagonya, a gesztenye és az erdei mézharmat. A méhészkedés hatalmas odafigyelést és állandó jelenlétet igényel. A méhésznek folyamatosan figyelnie kell az időjárásra, a virágzásokra, és jól kell ismernie méhcsaládjait, hogy jó minőségű mézet tudjon készíteni. A mézkészítés szeretete, a többéves tapasztalat, a kitartás és persze a természet tisztelete eredményezi, hogy szüleim tiszta fajtamézeket tudnak termelni minden évben. 

Mennyire illeszkedik a méz mint alapanyag a magyar konyhába? Mennyire nyitottak rá a hazai fogyasztók?

Magyarországon kevesebb mézet fogyasztunk, mint más országokban. A méz sajnos sokadrangú élelmiszernek számít, és inkább csak a téli hónapok megfázásos időszakában, a betegségek idején jellemző a fogyasztása. A mézet megfelelő mértékkel be lehet illeszteni a táplálkozásunkba, jótékony tulajdonságai okánegészségmegőrző hatása vitathatatlan. Sőt a különböző fajtájú mézek fogyasztása, az egyedi ízek felfedezése igazi élményt nyújthat.

Milyen termékszortimenttel indultatok, és hová fejlődött ez mára?

Kezdetben akác-, repce-, selyemfű- és vegyesvirág-mézet készítettünk. Majd egyre többet vándoroltunk, ami azt jelenti, hogy a méheket az adott virágzó területre szállítjuk. Ezzel nagyapám hagyományát követtük, aki például korábban már Nyugat-Magyarország területére vitte méheit, ahol méhészeket ismert meg, barátságokat kötött. 

Az íz vagy a jótékony hatás a fontosabb?

Ez a kettő szorosan összekapcsolódik. Az akácmézet egyedülálló zamata és könnyed íze miatt kedveljük, de megfázásra, például, a hársméz ajánlott, amelynek íze már egy kicsit karakteresebb és jellegzetesen aromás. De bármelyik mézet választjuk is, a fontos ásványi anyagok, vitaminok a szervezetünkre kedvező jótékony élettani hatással vannak. Itthon a legismertebb és legnépszerűbb mézfajta az akác a világos színe és sokáig folyékony állaga miatt. A magyar akác a vidéki táj jellegzetessége, a legkiválóbb méhlegelőként tartjuk számon. Minél sötétebb a méz, annál magasabb az ásványianyag-tartalma. Ilyen például a kínálatunkban megtalálható galagonyaméz, gesztenyeméz és az erdei mézharmat. Utóbbi különlegessége – amire a mézharmat, az édesharmat elnevezés is utal –, hogy a méhek a nektárt nem a virágokról gyűjtik, hanem a fák, bokrok levelein és rügyein megtalálható édes nedveket, a levéltetvek által kiválasztott cukrokat alakítják mézzé. A legjobb immunerősítőként tartjuk számon. A hársmézet ajánljuk megfázásos időszakban, felső légúti megbetegedések idején, íze és illata jellegzetesen hordozza a hársfavirág jegyeit.

„A mézharmat különlegessége, hogy a méhek a nektárt nem virágokról gyűjtik, hanem a fák, a bokrok levelein és rügyein megtalálható édes nedveket, a levéltetvek által kiválasztott cukrokat alakítják mézzé.”

Megemlítem még a virágmézet, amelynek vegyes összetétele miatt beltartalmi értéke kiváló. A méz kristályosodása természetes folyamat, és nem befolyásolja a minőséget. A szőlő- és a gyümölcscukor aránya adja ezt az állapotváltozást, és ez azt jelenti, hogy a méz egy élő organikus dolog. Ezért nem szabad magas hőmérsékleten használni, hiszen elveszíti az értékes összetevőit. Fontos tehát, hogy ne tegyük a mézet forró teába. 

Mit jelent számodra a méz?

Nekem nagyon fontos, hogy továbbvigyem a családi hagyományt. Meggyőződésem, hogy jó marketinggel a magyar mézből sokkal többet ki lehet hozni. Erre törekszem az értékesítésben és a kreatív munkám során is: a Délity-méz új arculatával, a közösségi médiában való jelenléttel, edukációval, médiaszereplésekkel, vagy a vevőinkkel beszélgetve. A méz bizalmi termék, népszerűsítésén kívül fontosnak tartom a kölcsönös bizalom kialakítását a méhész és a vásárló között, kiemelve a méz sokféleségét és az egészségre gyakorolt jótékony hatásait.

Bajáki Zsanett

Forrás: http://aipart.hu/20184./a-termeszet-zamatos-aranya